Útkaparék

Útkaparék

Íródott: 2011. feb 1 Kategória: Közügy, Pályázatok Szerző: rosti 1 hozzászólás

  Készülődnek az útépítésre a Hanflandon és szóbakerült 3500 köbméter útkaparék Csobánka területén történt elhelyezése. Igen érdekes kérdéseket vet fel az ügy. Találtam Pécel város egyik portálján egy pont idevágó írást. Ott már áll a bál hasonló ügyben. Érinti a dolog a mi HÉSZ-ünket is. Tanulságos eset, érdemes lenne elkerülni a következményeket. Íme néhány idézet az eredeti írásból :

Földdel lehet

…Az egyeztetések 7-8 hektáros terület feltöltéséről indultak, végül a 2008. február 11-én kiadott engedély már 22,5 hektáros terület földdel való feltöltéséről szólt. Ez a tájrendezési és hasznosítási terv szerint mintegy 1,5 millió m3 beszállítandó anyagot jelent. Az Erdészet engedélye után a Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KÖTEVIFE) is engedélyt adott a földdel való töltésre 2008. december 12-én.

Nem-e lehetne-e mégis sitt?

  A történet innentől lesz igazán izgalmas. A Társulat 2009. elején a tájrendezési és hasznosítási terv kiegészítését nyújtja be az Erdészethez, amelyben jó teherbírási képességére hivatkozva a munkaterületen belüli utak kialakítására a kőzúzalék, beton-, tégla darálék alkalmazását engedélyezését kéri. Az Erdészet ezt a kérelmet nem elutasítja, hanem korlátozott jogkörére hivatkozva tájékoztatja a Társulatot, hogy a kérdés Pécel Város Önkormányzatának hatáskörébe tartozik.

A KÖTEVIFE ugyanakkor 2009. június 30-án mégis módosítja a szakhatósági állásfoglalását: a tereprendezést kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyaggal kell végezni.

Közbeszúrás :

A csobánkai HÉSZ-ből való :

5. §

EGYÉB ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(6) Tereprendezés során feltöltés csak hulladéknak nem minősülő inert, ásványi anyaggal történhet, melynek talajmechanikai tulajdonságai mellett szennyezettségét is vizsgálni kell.

Az eredeti folytatása :

A Társulat 2009. év végén újabb tervdokumentációval áll elő, amelyben a feltöltéshez használt földet már teljes egészében beton, tégla, cserép és kerámiák, bitumen keverékek, kevert építkezési és bontási hulladék váltja fel. Az Erdészet álláspontja még mindig az, hogy a területet csak földdel lehet tölteni, a kérelemhez "szakhatóságként nem járul hozzá".

Ott tartunk tehát, hogy van egy egyértelmű Erdészeti állásfoglalás, hogy sittel nem lehet feltölteni a területet, és van egy KÖTEVIFE hozzájárulás "hulladéknak nem minősülő inert anyag" elhelyezéséhez.

És a történet innen a töltő anyag elnevezése és valós tartalma közti különbségről szól. A magyar jog nem ismeri a KÖTEVIFE állásfoglalásában szereplő „hulladéknak nem minősülő inert anyag” fogalmát, ellenben létezik az inert hulladék fogalma ami a közönséges sittet takarja. A két fogalom között pont az a lényegi különbség, hogy az egyik hulladéknak minősül a másik pedig nem.

"Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."

Az önkormányzat helye a történetben

Érdemes egy pillantást vetni a történet egy másik szálára, az engedélyezési eljárásban ugyanis a Pécel Önkormányzatnak is van szerepe. A tereprendezéshez a Péceli Önkormányzatnak is hozzá kellett járulnia. A telepengedélyt még 2008. novemberében kapta meg a Társulat. A terepfeltöltésről szóló engedélyt 2009. májusában adta meg a jegyző azzal a feltétellel, hogy a feltöltést kizárólag földdel lehet végezni, amit éppen két hónappal később módosított. A módosításban a feltöltéshez használt anyag már a korábban említett, de jogi értelemben nem létező kategória, a hulladéknak nem minősülő inert anyag.

A jogászkodás

Az Erdészet 2010. májusában hatósági ellenőrzés keretében megállapította, hogy a Csunya erdő területén jelentős mennyiségű inert anyagot (sittet) helyeztek el, amely ellentétes az erdészeti hatóság határozatával. A felvett jegyzőkönyv alapján az Erdészet a Csunya Erdőbirtokossági Társulatot helyreállításra kötelezte. A helyszíni szemle megállapításai szerint összesen 340 négyzetméteres területet töltöttek már fel (ez tehát májusban volt, azóta a feltöltés folytatódott).

A feltöltést végző cég hulladékkezelési engedély iránti kérelmét időközben elutasította a KÖTEVIFE. A feltöltést végző cég az ügyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelüség elé vitte, akik 2010. november elején újra dobhat kártyát adtak a cégnek, azaz az engedélyezési eljárás újboli lefolytatását rendelték el.

Közben az Eleven Egyesület is mozgolódni kezdett. 2010. októberében a Csunya erdő árkainak feltöltésével kapcsolatban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Gödöllő Városi Ügyészségnél, majd a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnál felülvizsgálati kérelemmel élt, tekintettel arra, hogy Pécel Város Önkormányzatának jegyzője által kiadott építési engedélyt ellentétes tartalmú az Erdészet által kiadott szakhatósági állásfoglalással. Ez a két eljárás jelenleg még folyamatban van. Információnk szerint a város új vezetése is további eljárásokat indít az ügyben.

Miközben a hatóságok engedélyeznek, állásfoglalnak, határozatot hoznak a Csunya árkot szépen lassan sittel töltik.

Tény tehát, hogy inert anyaggal töltik fel a területet és hogy az erre a tevékenységre irányuló engedélyek – legalábbis – ellentmondásosak. Több jogi eljárás is folyamatban van, ezek lezárására még legalább egy évet kell várni. Csak megjegyezzük, hogy érdekes fordulatot vehet az ügy, amennyiben kiderül, hogy a területen források is vannak – mármint a jogi szótár szerint is értelmezhető forrás. Ebben az esetben ugyanis a feltöltés eleve nem lehetséges (hiszen a források ex lege – törvény által védettek).

Közbeszúrás :

Márpedig Csobánka tele van forrásokkal és :

A felszín alatti vizek védelmérőlszóló, többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében „a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.” A felszín alatti víz érzékenysége alapján Csobánka területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan érzékeny!

Ez vár Csobánkára is, ha csak olyanokra hallgatunk, akik szerint a hanflandi útkaparék jó lesz ide széthinteni !!!  Legalább vizsgáltassák be és kérjenek engedélyt !!! Az elhelyezésről pedig lakossági  és környezetvédőkkel való egyeztetést kell csinálni !!!

Eredeti folytatása :

Jellemző az Elevenesek (helyi környezetvédők. A szerk.) tapasztalata, akik megkérdezték a sitt kupacot őrző őrt, hogy akkor ide lehet hozatni sittet, mire a jól láthatóan építési törmelékekből álló kupac tetején álló ember azt válaszolta, hogy „ez nem sitt”.

————————————————————————————-

Az őr esetleg projektmenedzser valahol?

Az írás eredeti forrása :

http://www.pecelinfo.hu/index.php/hirek/helyi-hirek/96-normal-helyi/4300-qez-sitt-halomq

 

• 

  foltanyi feb 2 2011 - 10:24 Válasz

  Hát…
  És szegény Elevenesek még azzal is próbálkoztak, hogy neveztek egy fát az érintett területről az Év fája versenyre, de mire a döntés megszületett, addigra azt a fát is kivágták. Utjában volt az inert sittnek….